Több elnevezéssel is találkozhatunk Magyarországon, ha ezekről a védőkapcsolókról beszélgetünk: fi-relé, áramvédő kapcsoló, életvédelmi relé, ÁVK. A helyes és szabványos kifejezés: áram-védőkapcsoló. Az angol megnevezése residual current device azaz RCD. Fi-relét közvetett érintés ellen, meghibásodás következtében létrejövő áramütés megelőzésére fejlesztették ki. Az áram-védőkapcsoló feladata, hogy érzékelje a föld felé elfolyó áramot. Ha a föld felé elfolyó hibaáram mértéke meghaladja a névleges hibaáram érzékenység értékét a Fi-relé megszólal. Tehát ha valamilyen elektromos berendezés teste feszültség alákerül, a Fi-relé automatikusan 0.2 mp belül megszakítja a védett berendezés vagy berendezés rész táplálását. A 10mA és a 30mA érzékenységű fi-relé bizonyos fokú védelmet nyújt aktív részek közvetlen érintésekor, vagyis a villamos hálózat üzemszerűen feszültség alatt lévő részeinek véletlen hozzá nyúlásakor is. A Fi-relé, vagyis az áram-védőkapcsoló a legkorszerűbb készüléke a modern érintésvédelemnek, és mostanra a hibavédelem egyik nélkülözhetetlen eszközeként tartjuk számon. Új villamos hálózat kiépítésénél vagy felújításnál az áramvédő kapcsoló beépítése kötelezően történik a háztartásokban. A régi berendezések is felszerelhetőek Fi-relével, de csak abban az esetben, ha rendelkeznek a beépítéshez szükséges összes feltétellel. Fi-relé tűzvédelmi feladatot (feltételesen) is ellát, mivel észleli a szigetelés hibáit. Fi-relék beépítését előírják többek között építkezések elosztóiban, uszodákban, egészségügyi helyiségekben, laborokban, iskolákban, és tűzveszélyes üzemrészekben. Az áram-védőkapcsoló nem önálló érintésvédelmi módszer, hanem védővezetős érintésvédelem kiegészítő védelmi készüléke.
 

Az áramvédő kapcsoló működési elve:

Fi-relében egy áramváltó van, melynek vasmagján vezetjük át a beérkező fázisvezetőt és az üzemi nulla vezetőt. Az áramkörben az átfolyó áramok pillanatnyi értékének összege nulla, gerjesztés ilyenkor nincs. Testzárlat esetén az eddigi egyensúly megbomlik. A megzavart áramegyensúly gerjeszti az áramváltó szekunder tekercsét. A szekunder tekercs egy relét táplál. Zárlat esetén a tekercs szekunder oldalán a hibaárammal arányos áram folyik, mely működésbe hozza a relét.

A lekapcsolásnak 0,2 másodpercen belül meg kell történnie. Tehát ha a fi-relén átvezetett nulla vezetőn kevesebb áram folyik át, mint a fázis vezetőn, akkor valahol a föld potenciál felé valamekkora áram folyik. És a fi relé ezt fogja érzékeli. Rendszerint ilyenkor valamilyen első érintésvédelmi osztályba sorolt készült teste kerül feszültség alá. Mivel ezeknek a készülékeknek a testpontjához csatlakozik a berendezés védővezetője, így azon valamekkora hibaáram fog tudni folyni. A védővezető nincs a fi-relén átvezetve, így ez a hibaáram a védelmi készüléket meg kerülve fog folyni.
"AC" típusú áramvédő kapcsoló:Az "AC" típus a legelterjedtebb változata az áram-védőkapcsolóknak. Elsősorban a háztartások szivárgó áram védelmét biztosítja. Komplexebb összetetteb hálózatok szivárgóáram védelmére már nem célszerű az „AC” típust választani. Ugyanis ez a fajta csak szinuszos váltakozó hiba áramra érzékeny.
"A" típusú áramvédő kapcsoló: A váltakozó áramú körökben alkalmazott különböző, félvezető, egyenirányító elemeket tartalmazó szabályozó elektronikák, mint a fényerőszabályzó, szükségessé teszik az „A” típusú áramvédő kapcsoló alkalmazását. Az "A" típusú áramvédő kapcsoló váltakozó áramra és pulzáló egyenáramra érzékeny. Az “A” típusú fi-reléket célszerű alkalmazni, ahol valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak. Sokkal kifinomultabb mint az “AC” típusú fi-relé. A pulzáló, illetve lüktető egyenáramú komponensek nem zavarják meg a működését. Gyakran írják elő az “A” típus alkalmazását készülék gyártók is egyes indukciós tűzhelyek, klímaberendezések és mosó vagy mosogató gépek esetében.
 

“S” Szelektív áramvédő kapcsoló: Az ilyen fi-relék S-jelöléssel vannak ellátva. A szelektív áram-védőkapcsoló késleltetve van, így ugyanarra a hiba áramra később fog lekapcsolni, mint a késleltetés nélküli. Hiba áram érzékenységük 100mA-tól indul. Az S típusú védelmi készülékek nem alkalmazhatóak személy védelemre, viszont fontos szerepet játszanak szelektív hálózatok kialakításában. Sok esetben alkalmazzák az ipar területén olyan elektromos szerkezetek védelmére, ahol bekapcsoláskor, újra indításkor üzemszerűen megjelenő gyorsan lefutó tranziensekre lehet számítani.

Áramvédő kapcsoló (Fi-Relé) bekötése:

A fi-relé bekötésekor különös figyelmet kell fordítani a nulla vezető helyes csatlakoztatására, ez különösen igaz a négy pólusú kivitelekre. Az áram-védőkapcsolóknak nincs klasszikus értelembe vett kimenete vagy bemenete. Megtáplálhatóak alulról és felülről is.

Bár fontos megemlíteni van néhány típus ahol a bekötés iránya meg van határozva, de ezeken az áram-védőkapcsolókon ez világosan fel is van tüntetve, felirattal (LINE és a LOAD oldal) és nyíllal is. A fi-relébe csak az üzemi vezetők köthetőek be. A védővezető és PEN vezető bekötése tilos. Szintén tilos a védővezetőt és a nulla vezetőt újra egyesíteni a fi-relé után.
 

A fázis vezető bekötése egyértelmű az egy és a három fázisú rendszerben is. Viszont a nulla vezető bekötése már nagyobb figyelmet igényel. Ha a PEN vezető szét van választva (3 vagy 5 vezetékes rendszer), a PE vezető a PE sínhez csatlakozik, és az N vezető a fi-relé bemenő kapcsához. Ha viszont a PEN vezető szétválasztása nem történt meg (2 vagy 4 vezetékes rendszer), mint a fenti példában, azt a biztosítéktáblában kell megtenni.

Fontos szabály I.: PEN vezetőt az ÁVK-n átvezetni tilos. A PEN vezetőt mindig a fi-relé előtt kell szétválasztani!

Fontos szabály II.: Fi-relé után a védővezetőt és nulla vezetőt felcserélni, vagy újra egyesíteni tilos.

Fontos szabály III.: Személyvédelemre kizárólag 10mA vagy 30mA fi-relé alkalmazható.

Fontos szabály IV.: Áram-védőkapcsoló nem nyújt védelmet túláram ellen. Fi-relé beépítése mellett is szükséges túláram védelemmel ellátni a berendezést.
2 pólusú áram-védőkapcsolók: A két pólusú fi-reléknek három változata van: L+N, N+L és dedikál nulla pólus nélküli. Gyakran lehet találkozni olyan kialakítással is ahol nincs dedikált pólusa a nulla vezetőnek. Az ilyen kialakítású fi-reléknél az üzemi vezetők tetszőleges oldalra köthetőek be. A két pólusú Fi-relék szélessége 35mm, azaz 2 modulnyi helyet foglalnak el a biztosítéktáblában.
4 pólusú áram-védőkapcsolók: L1+L2+L3+N vagy N+L1+L2+L3. A négy pólusú fi-reléknek két változata van, a jobb nullás és a bal nullás kivitel. A négy pólusú fi-relék esetében kivétel nélkül, mindig van jelölt nulla kapocs. Nulla vezető csak a jelölt nulla kapocsba köthető be. A négy pólusú Fi-relék szélessége 70mm, azaz 4 modulnyi helyet foglalnak el a biztosítéktáblában.

Áram-védőkapcsolók AC, A típusai és az „S” késleltetett változata:

Az újabb építésű lakások kötelező tartozéka a FI relé (ÁVK), amely az életeket és az értékeket
óvja. Azért, hogy ne kelljen mindig regisztrált villanyszerelő után szaladgálni Budapesten és vidéken,
abban segít a sok évtizede feltalált szerkezet. Az áram-védőkapcsolók kiemelten fontos villamos szerelési kellékek. A többi védelmi készülékkel együtt állandó szolgálatot látnak el életünk, testi épségünk és anyagi javaink védelmében. Feladatuk, hogy a villamos energia használata során lehetőleg csak annak előnyeiben részesüljünk, a veszélyeitől megóvjanak minket. Nekünk, villamos szakembereknek pedig az a feladatunk, hogy a megfelelő eszközök valóban ott legyenek minden felhasználónál, hogy védjenek és szolgáljanak.

A villanyszerelő olyan munka, amit csak szakszerúen lehet elvégezni, mert a kontár munkával kárt lehet okozni emberéletben és a lakásban is. Ezért jó tudni, hogy hol lehet elérni valamelyik villanyszerelőt Budapest környékén, illetve olyan villanyszerelőket, akik szinte minden munkát meg tudnak csinálni. A villanyszerelő épület és ipari villamos berendezéseket szerelését, javítását és karbantartását végzi. A munkája során felhasznált fém és műanyag munkadarabokat megmunkálja, csatlakozókat és vezetékeket épít ki, biztonsági és szabályozási méréseket készít.

A legokosabb döntés, ha a lakásba való beköltözéskor, lakásfelújításkor végeztetjük el az elektromos hálózat állapotfelmérését is, illetve amennyiben szükséges a hálózat felújítását. Ez bár nem olyan látványos, mint a szoba falának kifestése, vagy egy új konyhabútor, mégis nincs bosszantóbb és költségesebb, mint ha pár hónappal a lakásfelújítás után derül ki, hogy az elektromos hálózatot muszáj felújíttatni, mivel az új fogyasztókat nem képes kiszolgálni a régi, elavult hálózat.
Amennyiben Ön most építkezik, felújtni szeretne vagy még csak a tervezés fázisában tart, és keresi a megfelelő villanyszerelő kivitelezőt, úgy fantasztikus hírem van. Az oldalon mindenki mindent megismerhet az új ingatlan villanyszerelés, teljesen új hálózat építés folyamatáról. A munkálatokat minden esetben megelőzi egy alapos felmérés a helyszínen, hiszen mi csak így tudjuk garantálni, hogy a megegyezésben szereplő árak, és határidők az új ingatlan villanyszerelés folyamatában nem fognak változni. Igyekszünk a folyamatos egyeztetés alatt teljes egészében felmérni a megrendelő igényeit, és ennek megfelelően kialakítani az ajánlatunkat, mert így lesz az ajánlat teljesen használható, kényelmes, stabil és biztonságos.
A kivitelezés alatt nagy figyelmet fordítunk az áramkörök egyenletes elosztására, mely a szemléletünk alapján a biztonságos működés alapja. Minden esetben kialakítjuk a maximális személyi és vagyonvédelmet. Az építkezés folyamán figyelemmel kísérjük a többi szakember munkáit, így a saját feladatunkat két részletben végezzük el. Az első részben a válaszfalak felhúzását követően kijelöljük a fogyasztási pontokat, és a vezetékeknek, valamint a dobozoknak kialakítjuk a helyét. A vezetékezés, és a dobozolás műveleteivel fejezzük be az első részt. A második fázisban a belső kialakítás alatt elvégezzük a szerelvényezés, kapcsolók, dugaszolóaljzatok, lámpatestek, egyéb fogyasztók elhelyezése, bekötése folyamatokat.